Kiégés vezetőként: hogyan ismerhető fel, és mikor elég a coaching?

Mit nevez kiégésnek az Egészségügyi Világszervezet, és miben más, mint a fáradtság?

A WHO meghatározása szerint a kiégés olyan szindróma, amely a sikertelenül kezelt, tartós munkahelyi stresszből ered. A betegségek nemzetközi osztályozásában (BNO-11) az egészségi állapotot befolyásoló tényezők fejezetében szerepel, és kifejezetten a munkával összefüggő jelenségekre vonatkozik (WHO, 2019).

A meghatározás három jellemzőt nevez meg:

1. az energia kimerülésének, a kimerültségnek az érzése;
2. növekvő mentális távolság a munkától, illetve a munkával kapcsolatos negativizmus vagy cinizmus;
3. csökkenő szakmai hatékonyság.

A kimerültség önmagában még nem kiégés. A meghatározás szerint a munkától való eltávolodás és a csökkenő hatékonyság is hozzátartozik, és mindhárom tartós munkahelyi stresszre épül.

Milyen jelekből ismerhető fel a kiégés egy vezetőnél?

Egy vezetőnél a kiégés három jellemzője a mindennapi vezetői helyzetekben válik láthatóvá. Néhány példa arra, hogyan jelenhet meg:

• Kimerültség. A pihenőnap után sem tér vissza az energia, és a döntések, amelyek korábban gyorsan mentek, napokra elhúzódnak.
• Eltávolodás. A munkatársak kérdései már csak tehernek tűnnek, a vezető kerüli a nehéz beszélgetéseket, a csapatról szóló megjegyzései cinikussá válnak.
• Csökkenő hatékonyság. A vezető több órát dolgozik, mégis úgy érzi, kevesebb eredményt ér el, és a saját munkáját egyre kevésbé tartja értékesnek.

A vezetői szerepnek van egy sajátos kockázata: a terhek könnyen egy emberen maradnak. A Palatinus Consulting vezetői coaching-lapja három okot ír le erre:

• a vezető könnyen elmagányosodik, hiszen a munkahelyen főleg olyan emberekkel van körülvéve, akik egzisztenciálisan függnek tőle;
• kevés őszinte visszajelzést kap a közvetlen környezetétől;
• sok olyan megoldatlan problémája, dilemmája halmozódhat fel, amit nem ésszerű megosztani a kollégákkal, és ez tovább mélyítheti a mentális elszigetelődést.

Mi okozza a kiégést a munkahelyen, és mit tehet ellene a szervezet?

A kiégés okai nagyrészt a munkahelyen keresendők. Michael Leiter és Christina Maslach modellje hat munkahelyi területet nevez meg a kiégés szervezeti előrejelzőiként: a munkaterhelést, a saját munka feletti kontrollt, az elismerést, a munkahelyi közösséget, a méltányosságot és az értékeket (Leiter és Maslach, 2003).

A kiégés ezért a szervezet ügye is. Ha egy vezető kiégésének oka a túlterhelés, a tisztázatlan döntési jogkör vagy a méltánytalannak érzett elismerési rendszer, az egyéni munka mellé a szervezet működésének átnézése is kell. Erre a szervezetfejlesztés való, amelynek a Palatinus Consultingnál a motivációs és teljesítményértékelő rendszer is része.

Segít-e a coaching kiégésnél, és mit mutatnak erről a kutatások?

A kutatások szerint a professzionális coaching csökkentheti a kiégést. Egy amerikai, 88 orvos részvételével végzett randomizált kísérleti vizsgálatban a résztvevők hat coaching-alkalmat kaptak. A coachingcsoportban az érzelmi kimerültség átlagosan 5,2 ponttal csökkent, a kontrollcsoportban 1,5 ponttal nőtt; a kiégettek aránya öt hónap után 17,1 százalékponttal csökkent, a kontrollcsoportban 4,9 százalékponttal nőtt (Dyrbye és mtsai, 2019).

Az eredmény két okból óvatosan kezelendő. A vizsgálat kis mintán, orvosokon készült, vezetőkre vonatkozó hasonló magyar mérést nem találtunk. A szélesebb kép ugyanakkor egybevág vele: egy 2014-es metaanalízis a munkahelyi coaching hatását a megküzdésre is szignifikánsnak találta (Theeboom, Beersma és van Vianen, 2014).

A coaching a kiégés munkahelyi oldalán dolgozik: a terhelésen, a határokon, a delegáláson, a döntéseken és a vezető saját működésén. A Palatinus Consulting vezetői coachingjának témái között ott van a stresszkezelés és az érzelmi intelligencia fejlesztése, a pszichológiai tanácsadás területei között pedig a stresszkezelés és az életviteli tanácsadás.

Mikor kell orvoshoz vagy pszichoterapeutához fordulni kiégés gyanújával?

Orvoshoz kell fordulni, ha a kimerültség mellett tartósan nyomott a hangulat, tartósan megváltozik az alvás vagy az étvágy, reménytelenség vagy önsértő gondolatok jelennek meg. Ezek túlmutatnak a kiégésen, és orvosi kivizsgálást igényelnek.

Pszichoterápiát Magyarországon önállóan a pszichoterápiás eljárások végzésére képesítéssel rendelkező szakorvos vagy klinikai szakpszichológus végezhet (Eütv. 103. § (1) bekezdés).

Gyakori kérdések a vezetői kiégésről

Források

1. World Health Organization (2019. május 28.): Burn-out an „occupational phenomenon”: International Classification of Diseases. who.int
2. Leiter, M. P. és Maslach, C. (2003): Areas of worklife: a structured approach to organizational predictors of job burnout. In: Research in Occupational Stress and Well Being, 3. kötet. Emerald. doi.org/10.1016/S1479-3555(03)03003-8
3. Dyrbye, L. N. és mtsai (2019): Effect of a professional coaching intervention on the well-being and distress of physicians: a pilot randomized clinical trial. JAMA Internal Medicine, 179(10), 1406–1414. doi.org/10.1001/jamainternmed.2019.2425
4. Theeboom, T., Beersma, B. és van Vianen, A. E. M. (2014): Does coaching work? A meta-analysis on the effects of coaching on individual level outcomes in an organizational context. The Journal of Positive Psychology, 9(1), 1–18. doi.org/10.1080/17439760.2013.837499
5. 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről, 103. § (1) bekezdés. net.jogtar.hu
6. Udvardi László (2023): A lelki elsősegély telefonszolgálatok szerepe. Semmelweis Egyetem, Klinikai Pszichológia Tanszék. semmelweis.hu